Vitézy Dávid köszöntője

Vitézy Dávid köszöntője

Vitézy Dávid

vezérigazgató

Budapest problémáira közösen kell válaszokat, megoldásokat találnunk. Megfizethetőbb lakhatás, több zöldfelület, jobb közlekedés, kevesebb autó, kevesebb légszennyezés – ezekben a célokban mindenki egyetért. És mind az önkormányzatoknak, mind a kormányzatnak meg is vannak a maga feladatai e téren. Változtatni pedig csak akkor lehet, ha képesek vagyunk a rendszerszintű gondolkodásra. A közlekedés fejlesztése nem választható el az urbanisztikától, területfejlesztéstől. Emiatt is volt szükség egy olyan intézményre a kormányzati fejlesztéspolitikában, mely egységként kezeli Budapestet és agglomerációját. Először 2018-ban lett felelőse integrált módon a fővárosnak és környékének Fürjes Balázs Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár személyében. 2020 februárjában pedig megalakult a Budapest Fejlesztési Központ, melynek vezetésére megtisztelő felkérést kaptam Gulyás Gergely minisztertől és Fürjes Balázs államtitkártól.

A BFK létrejötte után a világjárvány ellenére azonnal munkához láttunk: számos hév- és vasútfejlesztést indítottunk útjára Budapesten és az agglomerációban, elkészült a Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia, új kerékpárutak, P+R és B+R parkolók előkészítését kezdtük meg, a Fővárosi Önkormányzattól közterületi és villamoshálózati fejlesztéseket vállaltunk át, több évtizede tervezett új közparkok tervezéséhez láttunk neki.

Budapest közlekedési problémáit nem lehet megoldani csak a városhatáron belül. Ez általában is így van minden nagyvárosnál, de itt és most különösen, mert Budapest problémái az elővárosokban kezdődnek. A zöldterületek visszaszorultak, a régi bérházállomány leromlott, a volt ipari területek nem adnak vonzó környezetet. A kiköltözés érthető, de tovább rontja a helyzetet. Az ingázóknak jórészt a saját autó használata maradt; miközben Budapesten 10-ből 6 ember utazik közösségi közlekedéssel, addig az agglomerációból 10-ből csak 3 ember veszi igénybe ezt a módot.

A BFK minden tekintetben integratív szervezet: a fővárosra és a környező településekre szerves egységként tekintünk. Közlekedési projektjeinknek mindig van városfejlesztési karakterük is, urbanisztikai vagy zöld fejlesztéseinknél figyelünk a közlekedési vonatkozásokra is. Feladatunkat sok-sok egyeztetéssel végezzük, mindig megkérdezzük az érintetteket, az utasokat, a környéken élőket, emellett a kormány, a főváros, az agglomerációs városok és községek, a kerületek véleményét és vízióját formáljuk hasznos és megvalósítható beruházásokká. A BFK egyik feladata a főváros és a kormány közös döntéshozó és egyeztető fórumának, a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának támogatása.

Ha egyszer a legnagyobb kihívást a beduguló utak és a benzingőzben fulladozó belváros jelenti, tevékenységünk legerősebb fókusza az elővárosok és a külső kerületek kötöttpályás közösségi közlekedésének fejlesztése kell, hogy legyen. A vasút mind a 11 és a hév mind a 4 vonalát fejleszteni kell: nem elég újjáépíteni, nagyobb sebességre alkalmassá tenni a pályákat, akadálymentesíteni és utasvonzóvá alakítani a megállókat, a kapacitást is növelni szükséges. A BFK-nak valamennyi vonalra van projektje éppen ezért. A feladat óriási, de a munkának csak a kisebbik fele, hiszen a terveink szerint több mint a duplájára növelt elővárosi vonatmennyiség egyszerűen nem tudna hová menni a város belsejében, a mai végállomások képtelenek több szerelvényt fogadni. Meg kell haladni a fejpályaudvari rendszert, új összekötő elemeket kell építeni a mai végállomások közé, éppen azért, hogy ne legyenek kényszerűen az összes járat végállomásai. A központi régió 2040-ig szóló kötöttpályás fejlesztési programjának, a Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégiának a legfontosabb pillérei ezek az összekötő elemek. Közülük a leghamarabb a Kelenföld és a Népliget térsége közötti Déli Körvasút bővítése fog megvalósulni, a legnagyobb jelentőségű pedig a Nyugati pályaudvar és Kelenföld térsége közé tervezett vasúti alagút. A hévek esetében analóg fejlesztés az északi és déli vonalak tervezett, szintén felszín alatti összekötése a Közvágóhídtól a belváros és a Duna alatt Óbudáig.

A legnagyobb falat tehát az elővárosi vasút rendszerének fejlesztése új összeköttetésekkel, új megállókkal, tarifaszövetséggel. De nem szorul háttérbe a hagyományos városi közlekedés sem, új villamosvonalakat (például a Budai Fonódó meghosszabbítását), Duna-hidakat (A Galvani utca – Észak-Csepel – Illatos út vonalában) tervezünk, és olyan közúti fejlesztéseket, amelyek csökkentik a forgalmat a belvárosban, elvezetik onnan (például: a pesti rakpartok). A közlekedés a váz, a BFK-nak azonban feladata van a város élő szövetével is. A kormánytól kapott megbízásaink egy élhetőbb Budapest megteremtését szolgálják, akár zöldítünk most még alulhasznosított, rendezetlen (közpark Csepelen, Ráckevei-Duna) vagy korábban a közlekedés számára lefoglalt (Városliget, Józsefvárosi pályaudvar) területeket, elhasználódott parkokat (Városmajor, Gellért-hegy), akár egyetemeknek építünk campusokat (MOME, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Pázmány Péter Katolikus Egyetem).

Kedves Látogató!

Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával elfogadja az adatvédelmi szabályzatot.

Kedves Látogató!

Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával elfogadja az adatvédelmi szabályzatot.

Skip to content