Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia – húsz év alatt 2000 milliárd forint vasútfejlesztésre

Budapest, 2021.02.04. – Fürjes Balázs, Budapest és az agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár, Vitézy Dávid, a Budapest Fejlesztési Központ vezérigazgatója és Homolya Róbert, a MÁV elnök-vezérigazgatója ma a Portfolio konferenciáján mutatták be a Budapesti Agglomeráció Vasúti Stratégiát.

Fürjes Balázs a vasúti stratégiáról tartott előadásában végcélként meghatározta, hogy az emberek gyorsabban és kényelmesebben jussanak el a céljukhoz, legyen kevesebb a dugó, ezáltal tisztább a levegő, kisebb a környezetszennyezés. Úgy véli, Budapest közlekedésében szinte minden probléma gyökere, hogy naponta egymillió ember jön be autóval az agglomerációból és a külső kerületekből a belső városrészekbe dolgozni, tanulni, szolgáltatásokat igénybe venni. Ezt annak tulajdonítja, hogy a közösségi közlekedés nem elég versenyképes, miközben a külső kerületek és a főváros környéki települések népessége folyamatosan nő. „Ezt a kihívást kell megoldani, és ebben a vasút a város aranytartaléka” – mutatott rá az államtitkár. Fürjes Balázs szerint a most elkészült stratégia biztosítja, hogy minden agglomerációs településről óránként négy vonat induljon Budapestre, valamennyi elővárosi vonal legalább három metróvonalat érintsen, az elővárosi vasúthálózat forgalma megduplázódjon, és mindez egyetlen jeggyel vagy bérlettel legyen lehetséges. A stratégia forrásigényéről elmondta, húsz év alatt kétezer milliárd forintnyi, döntően uniós forrásból fog megvalósulni, melyből 2030-ig ezer milliárd forint biztosított. A kormány elsőként a Déli Körvasút programnak és a hévfejlesztésének lát neki. Az államtitkár előadásában hangsúlyozta, a dugódíjat nem támogatja, felesleges és rossz eszköznek tartja. „Mi azt szeretnénk, ha az emberek saját maguk választanák a közösségi közlekedést, és nem azért, mert rájuk van kényszerítve” – fogalmazott, hozzátéve: a kormány ehelyett feladatának tartja, hogy fejlessze a vasutat, P+R parkolókat hozzon létre, továbbá megépítse a külső körúti elemeket és hidakat.

Vitézy Dávid, a Budapest Fejlesztési Központ vezérigazgatója előadásában elmondta, hogy a Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia egy több mint egy évszázados adósságot rendez azzal, hogy a fővárosi vasúti hálózatot közelíti az igényekhez, fejleszti és átjárhatóvá teszi. Vitézy Dávid hangsúlyozta, hogy a már megtörtént hazai elővárosi fejlesztések is bizonyítják, hogy a vonattal utazók száma Budapest térségében akár átlagosan 80%-kal növekedhet. Ehhez azonban több vonatra van szükség: jelenleg, reggeli csúcsidőben 11 irányból 42 vonat jön be Budapestre, ezt a számot 93-ra kellene növelni. Erre a fejpályaudvarok nem alkalmasak, a Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia ezért az átmenő rendszer kiépítéséhez egy új, Dunát keresztező alagút megépítését javasolja a Déli és a Nyugati pályaudvar között – mondta a BFK vezetője. A Budapest Fejlesztési Központ részletes megvalósíthatósági tanulmányt készíttet, amely több nyomvonalat vizsgál – tette hozzá. Az átjárhatóság eléréséhez szükség van a Déli Körvasút létrehozására is, a fejlesztés első lépéseként kettőről háromvágányosra bővül a Déli Összekötő Vasúti hídhoz kapcsolódó szakasz. Három új megálló épül, a Nádorkert megálló az Infopark térségében, az Egyetemváros és az új ingatlanfejlesztési zóna mellett, a Közvágóhídnál, kapcsolódva a hévekhez, illetve Népliget megálló az M3 Ecseri úti megállójához kapcsolódóan – sorolta a fejlesztés elemeit Vitézy Dávid. A Stratégia fontos eleme a hévfejlesztés, a két déli vonal fejlesztése, a Kálvin térig történő meghosszabbítása már elkezdődött, a járműtendert a MÁV-HÉV kiírta. A BAVS számol az 5-ös metró megépülésével, amely összekötné a hévvonalakat és létrehozna egy olyan észak-déli tengelyt, amely a Nyugatinál találkozik a nagyvasúttal, illetve beköti az esztergomi vasútvonalat, a szentendrei hévet, a ráckevei és a csepeli hévet – mondta Vitézy Dávid.

Vitézy Dávid elmondta, a Stratégia meghatározott egy szolgáltatási minimumszintet, amelynek célkitűzése, hogy a Budapest körüli településeken 15 percnél többet sehol ne kelljen várni a vonatra, az agglomeráció bármely irányából három metróvonal legyen elérhető vasúton átszállás nélkül, és az utazás során elegendő legyen egyetlen, minden járműre érvényes bérlet. A Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia egyben klímapolitikai intézkedés is – szögezte le Vitézy Dávid. A budapesti és elővárosi autós közlekedés évente 4 millió tonna szén-dioxidot bocsát ki, a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia szerint 1990-hez képest 50 százalék feletti üvegházhatású gázkibocsátás-csökkenést kell elérni, ez csak úgy megy, ha a vasút részesedését növeljük – tette hozzá.

A vasút versenyképességének növelése csak komplex módon kezelhető – mondta Homolya Róbert a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója.  Azokon a vonalakon, ahol nő a sebesség, csökken a menetidő, korszerű és környezetbarát az infrastruktúra, ott drasztikusan emelkedik az utasszám. Mint fogalmazott, nem nehéz válaszolni arra a kérdésre, az a vasúti rendszer, amely csaknem 100 évvel ezelőtt épült, képes-e kiszolgálni a megnövekedett igényeket, mennyire tud versenyképes választ adni a jelen kor kihívásaira. Gyakoriak a pályahibák, de probléma az is, hogy a modern, kétirányú-, illetve a villamosított vonalak hossza elmarad a V4 országokétól. Jelenleg a pályahálózat Magyarországon csupán 2,4 százalékban alkalmas a 160-as tempóra. A korszerűsítésre jó példa a Debrecen-Budapest, illetve a Vác-Budapest szakasz, itt már látható a vasút versenyképességének növekedése, a fejlesztést követően a fehérvári vonalon 2013 és 2019 között az utasforgalom 80 százalékkal nőtt. Ezzel szemben a Budapesten belüli hosszú eljutási idő lerontja a vasúti fejlesztések eredményét. Sajnos a vasúti járművek többsége elhasználódott. Ezeket a problémákat komplexen kell megközelíteni, hiszen az infrastruktúra elavult, a menetidők pedig nem versenyképesek. 2030-ra az állomány 76,2 százaléka 40-50 évnél idősebb lesz. A vasút versenyképességéhez stabil eljutási idő, gyakori követés, jó ütemezés illetve vonzó szolgáltatás ,korszerű pályaudvarok szükségesek.  2022-végéig 123 FLIRT, 40 darab KISS emeletes 600 ülőhelyes, 160 km/h sebességre képes motorvonat áll forgalomba. A pályaudvarok korszerűsítése keretében zajlik a teljes tetőcsere a Nyugati pályaudvaron, a 2019-es állomási karbantartási programban 50 állomás újult meg, 2021-ben B+R 930, P+R 40 darab építése van folyamatban.

További információk és a projekttel kapcsolatos média tartalmak itt érhetőek el: Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia

Kedves Látogató!

Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával elfogadja az adatvédelmi szabályzatot.

Kedves Látogató!

Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával elfogadja az adatvédelmi szabályzatot.

Skip to content