A vasút: Budapest fejlesztésének gerince

Budapest, 2020.06.04. – Fontos mérföldkőhöz értünk: ma a Budapest a Fejlesztési Központ (BFK) kiírta a tendert egy jövőbeni lehetséges vasúti alagút megvalósíthatósági tanulmányának elkészítésére. A vasút hatalmas potenciált rejt magában Budapest számára. Fejlesztése új lendületet adhat a fővárosnak és térségének: jobb közlekedést a növekvő népességű agglomeráció és a külvárosok számára, a várostérség környezeti szempontból fenntarthatóbb működését és a rozsdaövezetek felszabadításával új területeket Budapest belső részeinek megújítására, zöldfelületek és lakások építésére. A fejlődést azonban ma egyszerre akadályozza a bevezető szakaszok leromlott állapota és kapacitáshiánya, valamint a fejpályaudvarok zsákutcája és túlterheltsége.

Ahhoz, hogy több vonat tudjon az elővárosokból Budapestre közlekedni, a belső budapesti szakaszok kapacitásának bővítése szükséges – ez a fejpályaudvarok bővítésével vagy a Budapesten áthaladó vasúti szolgáltatások fejlesztésével érhető el. Ez utóbbi opció vizsgálatáról a Kormány is döntött: a Kelenföldet a Nyugati pályaudvarral összekötő új vonalszakasz és Duna alatti vasúti alagút lehetséges nyomvonalának, költségeinek és hasznainak vizsgálatára szolgáló megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére a mai napon írta ki a tendert a Budapest Fejlesztési Központ.

A főváros és agglomerációja a Kárpát-medence központja, folyamatosan növekvő lakosságú, népességű és gazdasági súlyú térség. Közlekedési hálózata túlterhelt: a közúti torlódások egyre súlyosabb és útépítésekkel aligha feloldható problémákat okoznak, eközben a vasúthálózat ma messze lehetőségei alatt teljesít. Míg Budapesten belül tízből hat ember tömegközlekedik, az agglomerációból Budapestre irányuló forgalomban ez az arány fordított és az ingázók kétharmada autóba ül.

A közlekedés fejlesztésében ezért a vasútnak kulcsszerepet kell játszania. A Budapest Fejlesztési Központ irányításával véglegesítés előtt álló Budapest Vasúti Stratégia (BVS) megállapításai szerint jól irányzott, összehangolt, Budapest nagyvárosi léptékének megfelelő fejlesztésekkel egyszerre reálisan lehetséges és szükséges több utas gyorsabb szállítására alkalmas, megbízható, a városi közlekedésbe beépülő, sűrűn közlekedő, a városon átjáró hálózatot képező vasúti rendszer kiépítése.

Az elővárosi forgalomban a vasúton ingázók száma akár 70%-kal is növelhető a BVS megállapításai és forgalmi modellezése szerint. Ennek kiszolgálásához azonban több vonatra van szükség, amelyek Budapesten vagy több fejpályaudvari kapacitást igényelnek vagy olyan új vágánykapcsolatokat, amelyeken a vonatok áthaladhatnak Budapesten. A fejpályaudvarok bővítése a mai helyükön, Budapest belvárosában szinte lehetetlen.

A Budapesten áthaladó vasúti szolgáltatások bővítésének kulcseleme a szűkös, elavult és helyben már nem fejleszthető fejpályaudvarok kiváltása, illetve tehermentesítése. Az eredetileg városszéli Nyugati, Déli és Keleti pályaudvar működési logikája érdemben nem változott az elmúlt másfél évszázadban, és mára alkalmatlanná vált a további fejlesztési igények befogadására. Nagyobb kapacitást ebben a rendszerben csak a pályaudvarok bővítésével lehetne biztosítani, ami az időközben beépült, sőt belvárosivá vált környezetben nem lehetséges.

Kiutat a fejpályaudvarok összekötése és átmenő rendszerű pályaudvarrá alakítása jelent. Ezt Európa és a világ számos nagyvárosában Londontól Bécsig, Lipcsétől Moszkváig felismerték: az új felszíni vagy felszínalatti vonalszakaszok lehetővé teszik, hogy a vonatok a városközpontot átszelve átszállásmentes kapcsolatot biztosítsanak a várostérség lakóinak. A vasút üzemeltetése is hatékonyabbá válik, területigénye csökken, a belvárosi területekbe ékelődő rozsdaövezetek felszámolhatók.

Az elmúlt évtizedben a budapesti elővárosi vasúti közlekedés járműparkja megújult, az új motorvonatok mellé új emeletes motorvonatok is érkeznek, számos vonalszakasz megújult és jelenleg is két elővárosi vasútvonalon zajlik felújítás. A budapesti belső szakaszok átfogó, strukturális megújítása azonban lassan egy évszázados adósság. A Kormány már 2018-ban döntött arról, hogy a fővárosi vasúti rendszert új alapokra kell helyezni, és már ebben a döntésben is megjelent a föld alatti összekötés lehetősége Kelenföld állomás és a Nyugati pályaudvar között. Ahhoz azonban, hogy egy ilyen, a város jövőjét akár egy évszázadra meghatározó fejlesztésről felelős döntést lehessen hozni, szükséges a műszaki, pénzügyi és környezeti alternatívák részletes elemzése.

A Budapest Fejlesztési Központ ezért részletes megvalósíthatósági tanulmányt készíttet, amely részletesen vizsgálja a Budapest és környékének teljes vasúthálózatán szükséges fejlesztéseket. Ennek fontos része a Kelenföld állomás és a Nyugati pályaudvar között egy új, Duna alatti vasúti alagút műszaki jellemzőinek, lehetséges legjobb nyomvonalának, gazdasági és társadalmi hasznainak, beruházási költségeinek elemzése is. A megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére európai uniós támogatások segítségével uniós nyílt közbeszerzési eljárást írt ki a BFK a mai napon.

A városfejlesztési szempontok különös hangsúllyal jelennek meg az elkészítendő tanulmányban, hiszen a Déli pályaudvar, a Nyugati pályaudvar környéki alulhasznosított vasúti területek, valamint a Rákosrendező és más kisebb rozsdaövezetek a főváros fejlesztésének aranytartalékát jelentik, amelyek felszabadítására éppen a korszerű vasút kisebb területigénye nyújt lehetőséget. Városrésznyi területek válhatnak alkalmassá közparkok, a Kormány által elfogadott rozsdaövezeti adókedvezmények révén a budapesti lakáshiányon segíteni képes lakóterületi fejlesztések megvalósítására és akár közintézmények elhelyezésére. A vasút egyben ezeket a fejlesztési területeket is kiszolgálhatja új megállókkal és új átszállópontokkal, tovább növelve gerinchálózati jelentőségét. A tanulmány nemcsak építészeti-urbanisztikai víziót vázol fel ezekre a térségekre, de hazánkban eddig nem alkalmazott mélységű társadalmi, gazdasági és ökológiai elemzésekkel összesíti e beruházások hatásait is. A tervezés egyik fókuszában a fejpályaudvarból átmenő rendszerűvé alakítandó Nyugati pályaudvar áll, amelyre részletesen kidolgozott tanulmánytervek készülnek, melyek a vasúti területek mellett egységben kezelik a Nyugati teret, a lehetséges ingatlan- és zöldterületi fejlesztéseket, valamint a térség városi közlekedési infrastruktúráját is.

Az alagút megvalósítása összetettsége és költségigénye miatt évtizedes távlatú cél, azonban az egymásra épülő, koherens logikájú beavatkozások sorozatával már rövidebb időtávon is elérhető, hogy a vasút új szolgáltatási minőséget képviseljen Budapesten. Annak megalapozott alátámasztása és igazolása, hogy az alagút hosszú távon életképes elképzelés-e, nem kizárólag ezen beruházási elem miatt szükséges: világos jövőkép nélkül felelősen a Nyugati pályaudvar vágányhálózatának vagy a Déli pályaudvar környezetének rendezése sem kezdődhet meg.

Célunk az, hogy az elővárosok és a külső kerületek lakói sűrűbb és gyorsabb vasutat kapjanak, amellyel a város számos pontját közvetlenül elérve utazhatnak. Így jelentősen növekedhet a vasutat választók száma, csökken a közút terhelése az elővárosokban és a külső kerületekben, a környezet- és klímavédelmi szempontból előnyösebb kötöttpályás közlekedés összességében vonzóbbá válik. A tanulmány egyben e célok elérésének ütemezett programját is bemutatja majd.

További információk és a projekttel kapcsolatos média tartalmak itt érhetőek el: Budapest Agglomerációs Vasúti Stratégia

Kedves Látogató!

Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával elfogadja az adatvédelmi szabályzatot.

Kedves Látogató!

Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával elfogadja az adatvédelmi szabályzatot.

Skip to content