Jobb közlekedést és kisebb belvárosi forgalmat várnak az emberek az Új Duna-hídtól

A belváros forgalomcsillapítását, jobb közlekedési kapcsolatokat, a környező területek fejlődését várják leginkább a válaszadók az Új Duna-híd megépítésétől – derül ki a Budapest Fejlesztési Központ nemrégiben lezárult felméréséből. Budapesten több mint 20 éve épült az utolsó híd, a Galvani út térségébe tervezett új átkelő Dél-Budát, Csepelt és Dél-Pestet köti majd össze és naponta 50 ezer gépkocsival tehermentesíti a belvárost. A felmérés az Új Duna-hídról és a kapcsolódó úthálózat első szakaszáról tett fel kérdéseket, Budapest egyik legizgalmasabb városfejlesztési beruházásához 5459 vélemény érkezett.

Budapesten nem szabad olyan beruházásokat megvalósítani, amelyek összességében tovább növelik a gépkocsiforgalmat – ebben a célkitűzésben a Főváros és a Kormány is egyetért, a Galvani híd és kapcsolódó körútja tervei ezt figyelembe véve készülnek. A cél az, hogy kevesebb legyen a dugó, könnyebben, egyszerűbben és gyorsabban utazhassanak a budapestiek, létrejöjjön a közlekedésben egy új egyensúly, melyben – elsősorban az elővárosok, külvárosok, agglomerációs települések felől – nagyobb szerep jut a közösségi közlekedésnek és városszerte az emberléptékű közlekedési módoknak, kerékpározásnak, gyaloglásnak, megosztott közlekedési eszközöknek. Ehhez – többek között – lehetővé kell tenni, hogy új elkerülő utak révén kevesebb autó közlekedjen a belvárosban, illetve új, ma még hiányzó kapcsolatok megvalósításával kell és érdemes csökkenteni a mai forgalomban elsősorban a külső budapesti kerületek között létező kényszerű kerülőket. Az új Duna-híd és a kapcsolódó úthálózat megépítése hozzájárul a Hungária körgyűrűn belüli, belvárosi forgalomcsillapítás megvalósításához és a belvárosi Duna-hidakra nehezedő forgalmi terhelés csökkentéséhez. A Fővárosi Önkormányzat hatáskörébe tartozó, a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa által támogatott forgalomcsillapítási intézkedésekkel támogatva az új híd naponta akár több mint 50 000 személygépkocsival tehermentesítheti a belvárost.

A Budapest Fejlesztési Központ és a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő által megrendelt forgalmi modellezés eredményei alapján az Új Duna-híd és a kapcsolódó úthálózat nem növeli, hanem összességében csökkenti a budapesti autóforgalmat (az autók által megtett összes járműkilométert) annak köszönhetően, hogy a külső kerületek közötti, nagy kerülőkre kényszerített autóforgalom közvetlen átjutási lehetőséget kap a Dunán. A számítások szerint az új híd – a belvárosi forgalomcsillapító intézkedések feltételezése mellett – Budapest és térsége közúthálózatán 2025-ben a közúti forgalmat mintegy 100 000 járműkilométerrel, míg 2040-ben már 170 000 járműkilométerrel csökkenti naponta. Ennek hatása olyan, mintha Budapesten belül naponta 14 000 gépkocsi egyáltalán el sem indulna. Ennek következtében csökken a közlekedés okozta szennyezőanyag-kibocsátás, ahogy a forgalmi torlódások is. A modellezésben a Budapest Mobilitási Terv feltételezéseit elfogadva azzal a premisszával éltünk, hogy a híd átadásával és az ezt követő években a budapesti autóforgalom növekedését sikerül megállítani. Nem helytállóak tehát azok a feltételezések, melyek szerint az autóforgalom a Főváros mobilitási terveitől eltérő mérvű növekedését vette figyelembe az új híd forgalmi modellezése. A forgalmi előrebecslést egyébként a Budapesti Közlekedési Központ egységes forgalmi modellje segítségével végeztük el.

A főpolgármester és a Miniszterelnökséget vezető miniszter vezetésével működő Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa ez év februárjában döntött arról, hogy Budapest következő hídja a 2018 óta tervezés alatt álló, a nemzetközi építészeti tervpályázaton kiválasztott világhírű UNStudio tervezésében készülő Galvani híd legyen. A Galvani híd és a csatlakozó körút tervezése ennek megfelelően február óta is folytatódott.

A tervezést irányító Budapest Fejlesztési Központ 2020 szeptemberében elindította jelen honlapot, illetve online felmérés keretében bocsátotta társadalmi egyeztetésre a készülő úthálózat engedélyes szintű bírálati terveit. A kérdőíven az Új Duna-hídhoz kapcsolódó úthálózat első, a Fehérvári úttól az Illatos út – Gubacsi úti csomópontig tartó szakaszának terveit lehetett véleményezni. Ezt a nyomvonalat a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa 2020. február 27-ei ülésén jóváhagyta, azzal a megkötéssel, hogy a belváros felé rendelkezésre álló közúti kapacitás nem növekedhet. Ezt mind a tervek készítése, mind a forgalmi modellezés során alapul vettünk.

A felmérés többek között arra kereste a választ, hogy mekkora a támogatottsága a híd révén a belváros forgalomcsillapításának, mit gondolnak a kitöltők az új hídra tervezett villamosvonalról és kerékpárutakról, és hogy milyen feltételek mellett hajlandóak fenntarthatóbb utazási módot választani. A válaszadóknak lehetőségük volt a fejlesztés budai, csepeli és pesti szakaszához javaslatokat fűzni, illetve térképen is jelölni az észrevételeiket. Szeptember 14. és szeptember 29. között összesen 5459-en szóltak hozzá a beruházáshoz.

Forgalomcsillapítás és városias arculat

Az Új Duna-híddal és a kapcsolódó közútfejlesztéseknek köszönhetően közvetlen kapcsolat alakul ki Dél-Buda, Csepel és Dél-Pest, illetve a Ferihegyi gyorsforgalmi út között. A tervezés során kiemelt cél, hogy a kapcsolódó úthálózat városias arculatot kapjon, a térség a közlekedésfejlesztés után a jelenleginél is élhetőbbé váljon. Ezt az irányt megerősítették a válaszadók is, akiknek

  • 84 százaléka egyetért a villamos szükségességével,
  • 90 százaléka a kerékpárút kialakításával,
  • 84 százaléka a széles járdák megvalósításával,
  • 86 százalékuk pedig az út menti zöldsávok kialakítását is támogatja
 

A válaszadók túlnyomó többsége egyetért a híd megépítése kapcsán a belváros forgalomcsillapításának szükségességével függetlenül attól, hogy milyen közlekedési módot használ. A leggyakrabban autóval utazók 82 százaléka, a tömegközlekedést választók 85 százaléka, az elsősorban kerékpározók 92 százaléka, míg a főként gyalogosan közlekedők 85 százaléka ért egyet teljes mértékben a belvárosi forgalom csökkentésére irányuló törekvésekkel.

Azzal kapcsolatban, hogy hajlandó lenne-e változtatni a közlekedési szokásain a fenti cél elérése érdekében, a válaszadók 47 százaléka állította, hogy ez elfogadható számukra, de csak akkor, ha ez a változás nem jár érdemi kényelmetlenséggel vagy hosszabb utazással. 17 százalékuk már szinte most is csak fenntartható módon közlekedik, míg a kitöltők 16 százaléka akár kényelmetlenséget is hajlandó lenne vállalni a belső kerületek forgalmának csökkentéséért.

Minden területhez érkeztek javaslatok

A budai szakasznál sokan jelezték, hogy a Duna közelsége nagy értéke a területnek, és biztosítani kell, hogy a városlakók megközelíthessék a partot. Gyakran merült fel, hogy a terület várhatóan felértékelődik, fejlesztési potenciálja növekszik. Ezért különösen figyelni kell arra, hogy a jövőben megfelelő legyen az intézményi ellátottság és az itt lakóknak és dolgozóknak ne kelljen elhagyniuk a területet azért, hogy hozzájussanak az olyan alapvető szolgáltatásokhoz, mint az iskola, óvoda, kereskedelmi egységek vagy a közszolgáltatások.

A csepeli szakasznál a terület adottságaiból kiindulva a javaslatok a meglévő zöldfelületek védelmét, és rekreációs funkciók telepítését emelték ki, a tervezett csepeli közpark kialakítását pedig támogatják a válaszadók. Fontosnak tartják, hogy a tervezett fejlesztés kiemelten foglalkozzon a csepeliek közösségi közlekedési és belvárosi kapcsolataival.

A pesti szakasznál a legfontosabb hozzászólások a terület jelenlegi állapotára vonatkoztak, és mindenképpen szükségesnek tartanak városfejlesztési célú beavatkozásokat, amelyek javítani tudják a terület közlekedési kapcsolatait, közbiztonságát és élhetőségét. Többen kiemelték, hogy fontosnak tartják, hogy a híd akadálymentes és kényelmes kapcsolatot kínáljon az itt haladó Eurovelo kerékpárúthoz is.

A tervezés folytatódik

A Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa 2020. február 27-ei ülésén arról is döntött, hogy az Új Duna-hídhoz kapcsolódó új körút pesti oldali, a Soroksári út – Üllői út közötti szakaszán a tervezést hat nyomvonal-alternatíva vizsgálatával kell folytatni. A Budapest Fejlesztési Központ ennek megfelelően, az FKT által meghatározott hat lehetséges nyomvonal véleményezésére külön társadalmi párbeszédet bonyolított le, amely októberben le is zárult. Arról, hogy az alternatívák közül melyik nyomvonalon haladjon tovább az új körút, a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa idén év végig hoz döntést, ám az ülések megtartásának a járványhelyzet miatt megváltozott rendje miatt ez a döntés végül 2021 első hónapjaira is áttolódhat. A BFK minden szükséges szakmai előkészületet megtett annak érdekében, hogy idén év végéig döntés születhessen, ahhoz minden adat, információ és társadalmi vélemény rendelkezésre áll, és amint erre sor tud kerülni, minden információt megosztunk a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa tagjaival is. A pesti nyomvonalkérdés nem érinti az Új Duna-híd tervezését, az jelenleg is folyamatban van az érintett önkormányzatok – Ferencváros, Csepel és Újbuda, valamint a Fővárosi Önkormányzat – és a BKK együttműködésével, az eldöntött nyomvonalon és műszaki tartalommal, annak érdekében, hogy 2021 végére a híd és a kapcsolódó körút megépítésére kivitelezésre érett tervek álljanak rendelkezésre.

Kedves Látogató!

Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával elfogadja az adatvédelmi szabályzatot.

Kedves Látogató!

Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával elfogadja az adatvédelmi szabályzatot.

Skip to content