Tervezési útmutató, avagy mikor kezdődik az építkezés?

A tervezési folyamatok a laikus érdeklődők számára néha bonyolultnak és átláthatatlannak tűnhetnek. Különösen akkor, ha Budapest és agglomerációjának egészére kiható, nagyszabású fejlesztésekről van szó, melyeknél sokszor az előkészítési folyamatok is több évet vesznek igénybe. Mikor milyen dokumentum készül? Melyik tervfázisban milyen döntés születik? Mikor van lehetőség részt venni a tervezésben?


Ezt az útmutatót azért állítottuk össze, hogy röviden és közérthetően leírjuk, mikor mi történik az előkészítés során a Budapest Fejlesztési Központ által koordinált fejlesztéseknél.

Miért a BFK készíti elő a fejlesztéseket? Mi ennek a háttere?

 

A Budapest Fejlesztési Központ olyan fejlesztéseket koordinál, melyek jellemzően Budapest közigazgatási határain túlnyúlnak, tehát a főváros mellett az agglomerációs térséget is érintik. Több település, több önkormányzat érintett tehát a legtöbb esetben. Ilyen például a vasútvonalak fejlesztése.  A másik gyakori eset, hogy a fejlesztés ugyan Budapesten valósul meg, de térségi hatása van. Ilyen például az Új Duna-híd. Néhány fejlesztés pedig a Főváros és a Kormány egyedi megállapodása alapján kerül a BFK portfoliójába. Ilyen például a Budai Fonódó villamos meghosszabbítása.

 

A BFK feladataihoz a forrást az állam biztosítja. A fejlesztésekről legtöbbször a Kormány és a Fővárosi Önkormányzat egy erre a célra létrehozott fórumon, a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsán egyeztet. A Tanács a döntéseit egyhangúlag hozza. A Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa által hozott határozatok jelölik tehát ki jellemzően a feladatainkat, illetve a Kormány által hozott kormányhatározatok, melyek a tervezéshez szükséges forrást is biztosítják. 

 

Utóbbi összeget viszont nem szabad összekeverni a kivitelezésre szánt forrásokkal. Ezek a tervezés elején általában még nem ismertek, csak nagyságrendi becslések állnak rendelkezésre. Csak az előkészítési szakasz lezárultával, amikor minden terv rendelkezésre áll, születhet döntés a kivitelezésbe adásról, és biztosítható az ehhez szükséges forrás.

A BFK beruházó, vagy koordinátor, vagy…?

 

Szintén fontos megemlíteni, hogy a BFK bizonyos esetekben tervező, előkészítő, más esetekben az előkészítést felügyelő szervezet. A konkrét kivitelezésben is projektenként változó, hogy milyen szerepben veszünk részt. Több esetben a beruházó egy másik állami szereplő, a leggyakrabban a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF Zrt.). Érdemes a honlapunkon közzétett információk alapján minden projekt kapcsán megnézni, milyen szerepünk is van az adott fejlesztésben.

 

Általános szabályként megállapítható, hogy a BFK elsősorban az egyes fejlesztések előkészítésében vállal szerepet: terveket, előkészítő tanulmányokat készíttetünk.

Hogyan zajlik a tervezés?

Amikor egy fejlesztés előkészítéséről a fentiek alapján döntés születik, a Budapest Fejlesztési Központ elkészíti a tervezési programot. Amennyiben az adott fejlesztésről korábban már születtek tervek, vagy tanulmányok, akkor ezek felhasználásával. A tervezési program alapján – jellemzően egy 3-6 hónapig tartó közbeszerzési eljárásban – a BFK beszerzi a tervezőt és szerződést köt vele a tervek készítésére.

A tervezővel történő szerződéskötést követően indulhat el a – jellemzően több évig tartó – tervezési munka, mely három nagyobb szakaszból áll:

– megalapozó, döntéselőkészítő tanulmány(ok)ból,
– engedélyes szintű tervekből és környezeti hatástanulmányból,
– kiviteli szintű tervekből.

Bizonyos projektek esetén előfordul, hogy egyik vagy másik szakasz kimarad, vagy összevonja a BFK, az adott projekt nagyságától és komplexitásától függően.

 

Lássuk, miről szólnak az egyes szakaszok!

A tervező első feladata jellemzően a fejlesztés megvalósíthatósági tanulmányának, döntéselőkészítő tanulmányának, vagy tanulmánytervének elkészítése.

Ezek a dokumentumok tartalmukban, megnevezésükben sokszor eltérnek, de funkciójuk nagyon hasonló. Feltárják a fejlesztés általános hatásait a környezetére, foglalkoznak a megvalósítás technikai kérdéseivel, valamint forgatókönyveket állítanak fel arról, hogy mi történik majd a jövőben a beruházás megvalósulása esetén. Bizonyos tanulmányokban különböző műszaki változatokat is vizsgálunk.

Habár ebben a szakaszban még nem készülnek el a konkrét tervek, ez az időszak a legfontosabb a részvételiségi programok, a lakosok, érintettek bevonása szempontjából. A lakossági igényfelmérések, közösségi tervezési akciók ekkor a leghatékonyabbak, hiszen ekkor még nincsenek döntések, még vizsgáljuk a különböző verziókat, így a lakossági észrevételek ekkor még be tudnak épülni.

Nem véletlen, hogy törekszünk arra, hogy a lakossági igényfelméréseket még a tervezés megkezdése előtt, vagy azzal egyidőben folytassuk le: eredményeik már a megalapozó tanulmányokban visszaköszönhetnek.

Mire tudunk már ebben az időszakban válaszolni?

– Vázlatos műszaki paraméterek
– Nagyságrendi forgalmi hatások
– Körülbelül meghatározott műszaki tartalom
– Előzetesen becsült környezeti hatások
– Nagyságrendi, becsült kivitelezési idő és költség

Mire nem tudunk még ebben az időszakban válaszolni?

– Pontos műszaki paraméterek
– Pontos környezeti hatások
– Kisajátítással érintett területek
– Építkezéssel kapcsolatos kérdések (pl. mikor kezdődik, hol lesz felvonulási terület, mikor szabad építeni stb.)
– Pontos ütemezés és költség

A tanulmánytervek alapján meghozott döntések után kezdődhet el a konkrét tervek kidolgozása.

Ezt olyan részletességgel kell elkészíteni, hogy az illetékes hatóságok képesek legyenek ellenőrizni, hogy a tervek megfelelnek-e a jogszabályoknak. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az olyan apró, könnyen változtatható elemeket, mint például a burkolatok fajtája, vagy az elültetendő növények fajtája még nem kell megnevezni, de azt már tudni kell, hogy hova kerülnek ilyen funkciók. Ezért nevezik összefoglaló néven ezt a tervfázist engedélyezési tervnek.

Az engedélyezési tervhez készül el a környezeti hatástanulmány is. Az a részletes dokumentum, ami vizsgálja a projekt környezeti hatásait.

Fontos, hogy az engedélyezési szintű terv még nem bír építési engedéllyel. Az építési hatóság kérhet módosításokat, így tartalma akkor tekinthető véglegesnek, ha – az esetleg szükséges módosítást követően – jogerős építési engedélyt szerzett a terv.

Mire tudunk már ebben az időszakban válaszolni?

– Pontos, alapvető műszaki paraméterek
– Nagyságrendi forgalmi hatások, a pontos műszaki tartalom alapján meghatározva
– Becsült környezeti hatások, a tanulmánytervnél lényegesen részletesebben, mérésekkel alátámasztva
– Nagyságrendi, becsült kivitelezési idő és költség
– A kisajátítással várhatóan érintett ingatlanok köre (de ekkor még nem indul el a kisajátítás, és nincs hozzá forrás sem biztosítva!)

Mire nem tudunk még ebben az időszakban válaszolni?

– Egészen részletes műszaki paraméterek (például milyen burkolatokat alkalmazunk, milyen növények lesznek ültetve)
– Kisajátítással kapcsán ekkor még NEM biztos az ingatlan kisajátítása, és még nincs hozzá forrás rendelve.
– Építkezéssel kapcsolatos kérdések (pl. mikor kezdődik, hol lesz felvonulási terület, mikor szabad építeni stb.)
– Pontos ütemezés és költség

Amennyiben minden engedély rendelkezésre áll, jöhet az utolsó tervezési fázis, a kiviteli terv szakasza. Ennek keretében minden egyes részletet meg kell tervezni, mert ez a dokumentum szolgál majd sorvezetőként az építkezéshez.

A terv része egy úgynevezett organizációs terv is, amely az építkezés körülményeivel és lebonyolításával foglalkozik, nagyvonalakban. Tisztázni kell többek között, hogy pontosan melyik órákban zajlik majd az építkezés, milyen technológiával, milyen sorrendben építik be az elemeket, hogyan kezelik az építési törmeléket, illetve amennyiben szükséges, az építkezés környezetében történő forgalmi rend változást is meg kell tervezni. Fontos, hogy ezeknek a kérdéseknek itt csak a sarokpontjait, legfontosabb kritériumait adja meg a tervező, ugyanis a végleges technológia és a kivitelezés tényleges megvalósítása akkor dől el, amikor már kiválasztásra kerül az építést megvalósító kivitelező is.

A tervezés ezen utolsó szakasza az, amikor a beruházás minden eleme helyére kerül: a tervek ekkor válnak véglegessé, és ekkor látszik az is, tervezői becslés alapján mennyibe kerül majd a beruházás. Ebben az időszakban születhet döntés arról, hogy a szükséges ingatlanok kisajátításhoz és a kivitelezés megvalósításához forrást biztosít az állam.

A BFK előkészítő szerepe ebben az időszakban jellemzően lezárul, innentől a megvalósítás kerül előtérbe.

A kiviteli tervek (vagy ennek egyszerűbb változata, az úgynevezett tendertervek) alapján kerülhet kiválasztásra az építési kivitelező, közbeszerzési eljárással.

A kivitelező kiválasztását, a vele történő szerződéskötést követően születik meg a végleges organizációs terv: ekkor dől el pontosan, mikor kezdődik az építkezés, mikor milyen forgalmi változásokra kell számítani, milyen sorrendben, hogyan, milyen technológiával építenek.

Korai kérdések, késői válaszok

 

A folyamat során nagyon fontos, hogy az érintettek a tervezés elejétől kezdve részei legyenek a tervezésnek. Ugyanakkor pont a tanulmánytervi szakasz az, ahol még a még a BFK-nak, mint előkészítőnek és az általunk megbízott tervezőknek is inkább kérdései vannak, mint válaszai. Hiszen a tervezés elején, az igények felmérésénél, a legjobb megoldások keresésénél tartunk.


Ebben a szakaszban nehéz azokra a jogos kérdésekre válaszolni, hogy mikor kezdődik az építkezés, mennyibe fog kerülni a beruházás, vagy milyen növények lesznek elültetve a projekt területen. A tervezés előrehaladtával azonban egyre több a konkrétum, egyre több válasz áll rendelkezésre.


A különböző fázisok során is van lehetőség módosításokat eszközölni, de bizonyos döntéseket időben meg kell hozni ahhoz, hogy a tervezés eredményes legyen. Egy példával illusztrálva a folyamatot: a kiviteli tervi szakaszban lehet még változtatni azon, milyen művészeti alkotás kerüljön egy állomás falára, de ha ekkor derül ki, hogy itt típusmegálló helyett mégis inkább egy egyedileg tervezett állomásépület lenne az ideális, az nagyon nagy mértékben hátráltathatja a beruházás megvalósulását.


A BFK ezért törekszik arra, hogy folyamatosan tájékoztassa az érintetteket projektjei előrehaladásáról, és különösen a tanulmánytervi szakaszban bevonja a közösségeket a tervezési folyamatba kérdőíves igényfelméréseken, közösségi tervezési akciókon és más részvételi eseményeken keresztül.


Amennyiben szeretne Ön is részt venni projektjeink tervezési folyamatában, úgy töltse ki éppen aktuális kérdőíveinket, látogasson el eseményeinkre, vagy keressen minket a kozosen@bfk.hu címen!

Kedves Látogató!

Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával elfogadja az adatvédelmi szabályzatot.

Kedves Látogató!

Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával elfogadja az adatvédelmi szabályzatot.

Skip to content