Lajosmizse és Kecskemét között is megújulhat a vasútvonal

A Kormány június 11-én megjelent határozata szerint a Budapest–Lajosmizse vasútvonal fejlesztését kiterjeszti a Lajosmizse–Kecskemét szakaszra is, így a 142-es menetrendi mezőbe sorolt teljes vonalat villamosítani lehet, akadálymentesek lehetnek az állomások és a megállók, illetve mindenhol megújulhat a pálya. A beruházás előkészítése a Budapest Fejlesztési Központ (BFK) és a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. közös feladata. Noha hivatalosan Lajosmizsénél véget ér a budapesti elővárosi vasúti zóna, hiba lenne a vasútvonalat nem egységként kezelni, és ha a fejlesztésből kimaradna a Lajosmizse–Kecskemét szakasz. A BFK részéről ezért a tervezési közbeszerzést eleve úgy írtuk ki, hogy a külső szakasz fejlesztésének megtervezése opciósan része a közbeszerzésnek. Most, hogy a Kormány biztosítja a 740 millió forintot a 25 kilométeres vonal fejlesztésének előkészítésére és tervezésére, nincs más dolgunk, mint lehívni majd ezt az opciót.

A BFK idén március 12-én jelentette meg – a 71-es, veresegyházi vonaléval együtt – a 142-es számú vonal felújításáról és fejlesztéséről szóló komplex tervezési közbeszerzés felhívását, az eredményhirdetés hamarosan várható. A 142-es vonal a Budapestre bejövő 11 elővárosi szakasz közül jelenleg a legrosszabb állapotú, az egyetlen dízelvontatású, éppen ezért messze a lehetőségek alatt teljesít. A fővároshoz közeli jelentősebb települések (Gyál, Ócsa, Inárcs, Dabas) munkavállalóinak, iskolásainak jelentős része Budapestre ingázik (többnyire ma sajnos nem vonattal), de Dabastól délre már Kecskemét vonzása is egyre jelentősebb. A megyeszékhely közvetlen környékén, közigazgatási területén – a Kecskeméti Közlekedési Központ kezdeményezésre – tavaly december óta már sűrűbben járnak a vonatok, ez a változás (a korszerűtlen járműpark, az utasvonzónak nem mondható megállók ellenére) sikeresnek bizonyult. A vonalszakaszt 2009. december 13-án az akkori kormányzat bezárta, 2010 nyarán indult újra a vasúti közlekedés és Kecskemét javaslatára 2020 végétől járnak sűrűbben a vonatok.

A kiterjesztés teljesen egybevág az utasok, az érintett térség lakóinak véleményével is. Amikor elkezdtünk foglalkozni ezzel a projekttel, az első pillanattól kezdve ilyen kéréseket kaptunk, de a május végén tartott online lakossági fórumon is markánsan megjelent az igény a Lajosmizse–Kecskemét szakasz fejlesztésére, bevonására a munkákba.

A kiterjesztést számos tényező indokolja:

  1. Kecskemét vonzóhatása igen erős a közvetlen környékén, de jelentős távolabb is
  1. A vonal középső szakaszán így mindkét irányba, tehát Budapest és Kecskemét felé is számottevő az utazási igény, éppen ezért a jövőben célszerű olyan menetrendet bevezetni, amelyben Lajosmizsén nem kell átszállni, a vonal Kecskeméthez közeli részeiről is közvetlenül lehet utazni a főváros, a Lajosmizsétől északra található településekről pedig Kecskemét felé. Fontos az is, hogy a köztes állomásokról, megállóhelyekről egymást is közvetlenül lehessen elérni. Ugyancsak szempont, hogy a vonalon található településekről Szeged felé Kecskeméten jó átszállási kapcsolattal lehessen utazni.
  1. Pusztán műszaki értelemben is kedvezőtlen lenne, ha a Lajosmizse–Kecskemét szakasz kimaradna a villamosításból, túl azon, hogy járműgazdálkodási szempontból is előnytelen lenne a szigetszerű dízel üzem megtartása. Ha ugyanis csupán Kőbánya-Kispest és Lajosmizse között lenne villamosítás, ez a szakasz csak északon kapcsolódna a már meglévő villamosított hálózathoz, így az üzembiztonság eléréséhez redundáns energiaellátást kellene kiépíteni. Ha azonban a villamosított szakasz mindkét végén kapcsolódik a meglévő hálózathoz, erre nincs szükség.
  1. A villamosított, felújított, a jelenleginél terhelhetőbb 142-es vonal bizonyos szempontból a Budapest–Cegléd–Kecskemét (100a, illetve 140 jelű) fővonal tartalékvonala, alternatívája lehet. Esetileg a teherfuvarozás (ezen belül a honvédelmi célú szállítás) és a személyforgalom esetében egyaránt számításba lehet majd venni.
  1. A rekonstrukció után a tervek szerint lesznek olyan vonatok, amelyek Budapesttől Kecskemétig végig közlekednek a vonalon. Lajosmizse és Kecskemét között összességében félórás járatsűrűség elérése lehet a reális cél. Hasonló a terv Lajosmizsétől Budapest felé a zónahatárig, amely Gyál vagy Ócsa térségében lehet. Erről a középső szakaszról a zónázó vonatok a zónahatártól már megállókat kihagyva, gyorsan közlekednek majd a főváros belseje felé. A legbelső szakaszon, a zónahatártól befelé irányonként és óránként már négy vonat állna meg a megállókban. Ehhez a járatsűrűséghez az kell, hogy a belső szakaszon második vágány épüljön mindenhová, ahol ez nem járna a városszerkezet aránytalan megzavarásával. A menetrendhez szükséges mértékben a zónahatártól kifelé is létesülnek rövidebb kétvágányú szakaszok. Budapest és Lajosmizse között is akadálymentes és fedett peron készül minden megállóban és állomáson. Ahol arra igények mutatkoznak, autóparkolók, kerékpártárolók épülnek. Ezen a szakaszon a környezet adottságaitól függően 80–120 kilométer per órás haladási sebesség a tervezett. A teljes lajosmizsei vonal előkészítése 2022 végéig tart, a beruházás kivitelezéséről és annak ütemezéséről ekkor születhet majd újabb kormánydöntés.

További információért látogasson el a projekt weboldalára: Lajosmizsei vasút

Kedves Látogató!

Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával elfogadja az adatvédelmi szabályzatot.

Kedves Látogató!

Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával elfogadja az adatvédelmi szabályzatot.

Skip to content