Eredményt hirdettek a Pázmány Péter Katolikus Egyetem építészeti tervpályázatán

A Közti és a Hamburg C Kft. párosa nyerte a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új épületegyüttesének Budapest Fejlesztési Központ által kiírt építészeti tervpályázatát. A harmadik helyen holtversenyt hirdetett a zsűri: egyrészt az Archikon, másrészt a Fejérdy és Bartók irodából, a Narmer Építészeti Stúdióból, a CAN architects Studioból és az Archi.doc építészirodaból álló konzorcium pályázata került a dobogóra. Szintén megvásároljuk a Zaha Hadid Architects és magyar partnerei, a FintaStudio, az Abud Mérnökiroda Kft. és a Garten Studio Kft. által készített munkát.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) fővárosi campusára június végén kiírt nyílt, nemzetközi építészeti tervpályázatra 10 színvonalas munka érkezett. Az eredményt Fürjes Balázs Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár, Kuminetz Géza, az egyetem rektora és Erő Zoltán Budapest főépítésze jelentette be november 11-én. A bírálóbizottságot Fürjes Balázs vezette. Tagjai:

  • Iványi Gyöngyvér – állami főépítész
  • Veres András – a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke
  • Böröcz László – országgyűlési képviselő
  • Füleky Zsolt – építészeti és építésügyi helyettes államtitkár
  • Erő Zoltán – Budapest főépítésze
  • Barta Ferenc – Józsefváros főépítésze
  • Ambrus György – magasépítési főigazgató, BFK
  • Tóth Csaba – kiemelt magasépítési vezető szakértő, BFK
  • Németh Tamás – építész
  • Hőnich Richárd – építész
  • Szalay Tihamér – a Magyar Építészkamara alelnöke
  • Krizsán András – a Magyar Építőművészek Szövetségének elnöke
  • Anthony Gall – építész
  • Z. Halmágyi Judit – építész
  • Fegyverneky Sándor – építész

A zsűri anonim módon bírálta a pályamunkákat.

Az egyetem új campusa a Bölcsészet- és Társadalomtudományi, valamint részben az Információs, Technológiai és Bionikai Kar otthona is lesz. A Magyar Rádió egykori tömbjében kap helyet, így a legizgalmasabb kérdés talán az volt, hogy hogy sikerül a különböző korokban rendkívül heterogén módon beépült terület értékeit úgy megőrizni, hogy mégis létrejöjjön egy egységes, és a felsőoktatás változatos igényeinek – előadótermek, tantermek, laborok, informatikai és műszaki kutatóközpontok, könyvtár, olvasótermek, sportlétesítmények, szakkollégium, menza – megfelelő terület. Ha a látványterveket megnézzük, a válasz egyértelműen pozitív. Nemcsak a 19. századi paloták, de a későbbi korok értékes épületei is megmaradhatnak. A tervek szerint az építkezés 2026-ra fejeződik be.

A pályázat győztese: Tima Zoltán és Kruppa Gábor, a Közti és a Hamburg C. vezető tervezői. Ők készíthetik el közösen az új campus részletes terveit. Nevükhöz Budapest több ikonikus épülete és közösségi tere fűződik. Tima Zoltánnak köszönhetjük az újbudai Dorottya Udvar irodaépületét, a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér SkyCourt és T2B mólóját és a Kossuth tér megújítását is. Kruppa Gábor neve az V. kerületi szecessziós műremek, a Gresham-palota megújításáról is ismert lehet.

Pázmány Péter Katolikus Egyetem építészeti tervpályázat eredményhirdetés eseményfotó
A nyertes pályázók: Tima Zoltán és Kruppa Gábor és a bírálóbizottság tagjai

A feladat a BFK számára is nagy kihívás, a pályázatot ehhez méltó módon igyekeztünk megszervezni, és a tervezés további fázisaiban is ezzel a felelősséggel irányítjuk majd a munkát folyamatos egyeztetésben az egyetemmel és az érintett önkormányzatokkal.

A PPKE számára egy korszerű, a ma több területen, szétszórtan működő egyetemnek koncentráltan, egy helyen igazi otthont adó campust kellett megtervezni 53 000 négyzetméter nettó hasznos összterületen, a Nemzeti Múzeum mögött, a Múzeum utca, Pollack Mihály tér, Bródy Sándor utca, Szentkirályi utca közötti tömb jelentős részét lefedve. (Az egyetemnek az utóbbi utca túloldalán vannak már épületei, ott működik a Jog- és Államtudományi kara, így az új campusnak az is része lesz.) A BFK ezen a helyszínen egy elsősorban a gyalogos és kerékpáros megközelítésre épülő campust képzel el, minimális számú parkolóval, hiszen kiválóak a tömegközlekedési kapcsolatok, az M3 és M4 metró is a közelben áll meg, és az egyetemi beruházással párhuzamosan készül az M5 is, de közel van a kiskörúti villamos is.

A Pázmány campusfejlesztése összetett feladat: egyetemépítés, műemléki felújítás és városfejlesztés is egyben. Közel 4000 pázmányos hallgató és majd 500 oktató kap új otthont a Palotanegyed szívében. Az új campussal az egyetem széttagoltsága is csökken, nem kell majd a diákoknak és oktatóknak annyit ingázni. A leendő campus tömbjét három 19. századi, impozáns, műemléki palota szegélyezi. A Festetics-palota (az Andrássy Egyetem otthona), az Esterházy- és a Károlyi-palota. Utóbbi kettő az új campusnak is része. Ezeket megőrizzük és műemléki hűséggel felújítjuk, csakúgy, mint a Magyar Rádió korábbi épületének homlokzatát.

Egy zöldfelületekkel tagolt, új városközpont, egyetemi központ, és egy izgalmas közösségi tér születik, nemcsak a pázmányosok, hanem minden budapesti számára. A campus területén 4000 négyzetméter új, minőségi zöldfelületet hozunk létre. Zöldtetők és izgalmas zöldhomlokzatok teszik élhetőbbé az új városközpontot.

Az új campus egy egyedi, karakteres épületegyüttes lesz önálló identitással. Anyaghasználatában és építészeti megoldásaiban tiszteletben tartja a környék építészeti hagyományait. Nem konkurál a műemléki palotákkal. Az új épületek nem akarnak dominálni. Sőt! A történeti épületek kiszabadulnak, visszaállítjuk a kerteket és a tereket. A kortárs épületek kővel és téglával burkolt falai finom hátteret biztosítanak a palotákhoz.

Látványtervek

Az új campus szervesen kapcsolódik a Jog- és Államtudományi Kar épületéhez. Vizuálisan a hasonló szín- és anyaghasználatnak köszönhetően, fizikailag pedig egy, a történelmi olasz városok hangulatát idéző térrel, „piazzá”-val. A tér súlyponti helyén egy különálló torony áll kereszttel a tetején. Ez kiemelkedik a tetőtájból, és világosan kijelöli a Pázmány helyét a belvárosban. Hogy az egyetem épületei között a diákok szabadon mozoghassanak, a Szentkirályi utca forgalomcsillapítását is vizsgáljuk.

Az otthonosság érzését a belső terekben is használt világos és meleg színek, a tégla és faburkolat adják. Az egyetem főbejárata előtt pedig egy zöldfelületekkel tagolt nyitott parkrész lesz. A Pollack Mihály tér is bezöldül: fákkal, cserjékkel és színvonalas utcabútorokkal tagolt barátságos tér születik.

Az új campus minden élethelyzetben kényelmes lesz. Családbarát egyetemet építünk, a legtöbb szintre baba-mama szobát tervezünk. Sokfajta sportolási lehetőséget fitnessközponttal, sportcsarnokkal, tornateremmel, több száz biciklitárolóval. A bentlakó diákoknak közel 200 férőhelyes kollégium épül.

Belső-Józsefváros az 1860-as években a születő magyar parlamentarizmus otthona lett, a múzeumban, illetve mellette, a jelenlegi Budapesti Olasz Kultúrintézet Bródy Sándor utcai épületében üléseztek a képviselők, így a múzeum mögé arisztokrata családok emeltek palotákat, a Károlyiak pedig rögtön bérházat is a tömb végébe, hogy legyen, ami hozza, nem viszi a pénzt.

Később, 1928-ban készült el a mai Bródy Sándor utcában a világ első stúdióépülete a Magyar Rádió számára, majd az egyre bővülő intézmény egyre nagyobb területekre terjeszkedett a tömbben, megkapta a palotákat, a paloták egykori kertjében, udvarán minden kor felhúzta a maga jellemző stúdióit, irodaépületeit. Az ötvenes években kétméteres betonfalakkal atombunker-stúdió készült, majd a hetvenes években ezt ügyesen eldugták, beépítették egy modern irodaházba. Még a 80-as évek is letette a névjegyét egy üzemépülettel.

A BFK a tervpályázat keretében olyan modern, a kor és az egyetem szellemiségének megfelelő épületegyüttesre várt építészeti javaslatokat, amely a lehető legmagasabb színvonalon képes kiszolgálni a szükséges oktatási és ahhoz kapcsolódó funkciókat. Mindez nem csupán az épületek átalakítását, hanem egyben városfejlesztést is jelent. Zöldfelületekkel tagolt, szellős, közösségi térként is működő, lokális városközpont jön létre Józsefvárosban. A BFK és jogelődje már több Campusfejlesztésben is szerepet kapott. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem  épületegyütteseinek rekonstrukciója, korszerűsítése, bővítése nemcsak a szakma és a nagyközönség tetszését nyerte el, de az érintett egyetemek polgáraiét is. 

A tervpályázat honlapja: ppkecampustervpalyazat.hu

További információért látogasson el a projekt weboldalára: Pázmány Péter Katolikus Egyetem campusfejlesztés

Kedves Látogató!

Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával elfogadja az adatvédelmi szabályzatot.

Kedves Látogató!

Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával elfogadja az adatvédelmi szabályzatot.

Skip to content