A csepeliek támogatják a hévük fejlesztését

Sikeres online lakossági fórumot tartott május 11-én, kedden délután a Budapest Fejlesztési Központ a H7-es vonal jövőjéről, köszönjük mindenkinek, aki részt vett!

A csepeli hév jövőjéről tartott lakossági fórumon elhangzott reakciókból és kérdésekből világos, hogy a csepeliek pontosan tudják, hogy a H7-es (csepeli) és H6-os (ráckevei) hévek fejlesztése, amin a a BFK – konzorciumi partnerével, a MÁV-HÉV Zrt.-vel együtt – megalakulása, 2020 februárja óta dolgozik, Budapest XXI. kerülete számára legalább négy kulcsfontosságú probléma megoldásában segíthet.

1. Csepel legfontosabb tömegközlekedési vonala, a hév elöregedett, az általa nyújtott szolgáltatás, a pálya és a járművek nem felelnek meg a 21. század követelményeinek. Éppen ezért fogott bele a BFK a vonal teljes felújításába és akadálymentesítésébe, a járművek cseréjébe.

2. A hév nem éri el a belvárost és a metróhálózatot, ezért a fejlesztés legfontosabb eleme meghosszabbítása a felszín alatt a H6-os ráckevei vonallal közös pályán és közös alagútban a Kálvin térig. Itt az M3 és M4 metrókra közvetlenül lehet majd átszállni. A vonal másik végén, Csepelen is hosszabb lesz egy megállóval, az Erdősor utcáig járnak majd a vonatok, ezzel sok lakóház kerül abba a zónába, ahonnan közvetlen rágyaloglással, kényelmesen elérhető a hév.

3. Ahogy a fórumon részt vevő és fölszólaló polgármester, Borbély Lénárd is fogalmazott, a városrész központja ma nem olyan, amilyen egy világváros egyik kerületének járna a 21. században. A hévek fejlesztése lehetővé teszi, hogy városfejlesztési célra felszabaduljon egyrészt a csepeli járműtelep területének egy része, másrészt a buszjáratok átszervezésével a Szent Imre téri végállomás területe is. Ezeknek a területeknek a kialakítása olyan lesz, ahogy a csepeliek, az itt lakók és az önkormányzat akarja.

4. A fejlesztés része a ráckevei hév is a csepeli vonallal együtt, ez pedig jelentősen mérsékli a XXI. kerület útjait igénybe vevő agglomerációs átmenőforgalmat. Ma a Csepel-sziget településeiről sokan nem a H6-os, hanem a H7-es hévvel járnak a belváros felé, autóval vagy busszal megközelítve Csepelt. A ráckevei hév ugyanis lassú, és nem közelíti meg a belvárost. Ha azonban a H6-os ugyanolyan gyors lesz, és ugyanoda fog menni, egészen a Kálvin térig, mint a H7-es, ez a hatás megszűnik.

A beruházás pozitív lakossági fogadtatását nemcsak a felmérések mutatják (a csepeliek 83%-a nagyon, további 9%-a inkább támogatja), hanem az is, hogy a fórum kérdezői közül a fejlesztés szükségességét senki sem vitatta. Ellenkezőleg, többen annak adtak hangot, hogy mindkét irányban tovább kellene vezetni a H7-es vonalat.

Az alagút belvárosi hosszabbítását a BFK is tervezi északra, egészen a szentendrei hévig, hiszen ez az a távlatilag elképzelt fejlesztés, amelynek jelenleg készül a megvalósíthatósági tanulmánya. Az 5-ös metrónak is nevezhető elővárosi és városi gyorsvasút Szentendrétől és a pilisi agglomerációtól Ráckevéig és Kunszentmiklósig képezne egy igen hatékony, 150 kilométer összhosszúságú hálózatot, a belvárosban egy új metróvonalként működve. Ez a csepelieknek is közvetlen eljutási lehetőséget jelentene a belváros számos pontjára és Óbudára. Az 5-ös metró utasszámban a 3-as metróhoz lenne hasonló, összesen 44 ezer átszállást, utasonként 30-60 perc megtakarítást eredményezne. A kérdés tehát ennek a beruházásnak a szakaszolása, az, hogy most, elsőként hol legyen a fejlesztés vége. A többször és alaposan elvégzett számítások azt mutatják, hogy a költségekhez viszonyított társadalmi hasznok akkor a legnagyobbak, ha az első szakasz a Kálvin térig tart.

m5 metro

Ugyanez mondható el a csepeli hosszabbításról. Többször megvizsgálták a lehetséges alternatívákat, és az derült ki, hogy a társadalmi haszon optimuma az Erdősor utcai hosszabbítás, amely jelentősebb beavatkozások nélkül, a felszínen megvalósítható. Fontos azonban, hogy egy esetleges további hosszabbítás későbbi lehetősége megmarad.

Az új végállomás egyik haszna, hogy a csepeli belvárost nem terheli majd az oda érkező forgalom. Az elképzelések szerint a végállomás fölé épül majd P+R parkolóház mintegy 450 férőhellyel, kerékpártárolóval, kereskedelmi funkciókkal. Az épület kialakításába a csepelieket is be kívánjuk vonni. A közösségi tervezés máshol is teret kap.

„Rendkívül érzékeny szakasz a II. Rákóczi Ferenc utcának a Szent István út és a Vermes Miklós utca közötti része. A szűkös helyen az akadálymentesítéshez szükséges magasabb és szélesebb peronoknak nagyobb helyet kell biztosítani, így a közúti forgalom lényeges csökkentésével lehet egy élhetőbb, 21. századi városi környezetet kialakítani a hévpálya mellett. Szerencsére a buszforgalom teljesen kivezethető innen, de hogy pontosan mennyire csökkentsük az autóforgalmat, azt a lakosság bevonásával fogjuk eldönteni. Az egyik változat egy gyalogosok által uralt, gépjárművekből csak a célforgalmat és csak 30 kilométer/órás sebességgel beengedő kialakítás, a másik szintén csillapítaná a forgalmat, de kevésbé, továbbra is megengedett lenne, bár lassítva, az átmenőforgalom” – mondta Vitézy Dávid, a BFK vezérigazgatója.

Szintén teret kap a közösségi tervezés a Szent Imre téri buszállomás területének kialakításában. A meghosszabbított hévre már korábban átszállhatnak az utasok a buszokról, a Szent Imre téren végállomásozó buszok egy részének végállomása is átkerül a Szent István úthoz. A Vermes Miklós úti Volán buszvégállomás is felszabadul.

„A kormány célja, hogy az elővárosi vasúthálózat fejlesztésével egyrészt új egyensúlyt teremtsen a közlekedésben az autók és a közösségi közlekedés között, hogy a főváros zöldebb, élhetőbb legyen. Másrészt az, hogy az agglomeráció lakosságának is korszerű, kötöttpályás közlekedési megoldást nyújtson a mindennapi ingázáshoz. Erről szól a Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia (https://budapestvasut2040.hu/), amelyet februárban hoztunk nyilvánosságra. A hévvonalak ugyanúgy elővárosi vonalak, mint a MÁV vonalai, ezek fejlesztése legalább annyira a fókuszunkban van” – mondta Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár.

utazási idő

Köszönjük a kormánynak, hogy a kerület köldökzsinórját, a hévet felújítják, és meghosszabbítják, és azt is megértjük, hogy az építkezés szükségszerűen jár majd azzal, hogy a hévforgalom újra szünetelni fog. Ám éppen azért, mert nekünk, csepelieknek ilyen fontos a hév, szeretném hangsúlyozni, hogy a csepelieket erősen foglalkoztatja, hogy a vonal felújítása során majd mikor és mennyi időre fogják lezárni a hévet, mennyi ideig nem használhatják majd az iskolások és a felnőttek. – mondta a fórumon Borbély Lénárd, a kerület polgármestere.

A csepelieket az is foglalkoztatja, hogy a hév jelenleg sem közlekedik végig, a Kvassay hídnál át kell szállni pótlóbuszra. Ennek a korlátozásnak még semmi köze a vonal fejlesztéséhez, de a BFK meghívta a lakossági fórumra a BMSK Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt., illetve a MÁV-HÉV Zrt. képviselőit. Hozzászólásaikból az derült ki, hogy a Nemzeti Atlétikai Központ építkezése miatt nem jár jelenleg a hév, az atlétikai stadion, illetve a körülötte készülő park létesítményeinek forgalma átjárókat igényel a hévpálya alatt, ezeket építik most. A tervek szerint szeptember elején már újra a teljes vonalon mehetnek a szerelvények, az érdekeltek azt ígérik, hogy mindent megtesznek, hogy a határidő tartható legyen.

Természetesen egy ekkora építkezéshez is le kell majd állítani a hévek forgalmát, de ezt szakaszosan, mindig csak a feltétlenül szükséges mértékben fog megtörténni. A leállások lehető legnagyobb része az iskolai szünet idejére kell, hogy essen. Sok olyan munka van, például a pálya környezetének rendezése, amely elvégezhető a forgalom fenntartása mellett. A Kvassay híd után az új hévpálya elkanyarodik majd a jelenlegitől, és a felszín alá bukik. Ennek a résznek az építése során természetesen fennmaradhat a forgalom a régi pályán, csak rövidebb ideig, az átkötés miatt kell majd leállniuk a járműveknek. Egy korábbi fázisban készül majd el a csepeli, felszíni rész szakaszos lezárásokkal. Amikor ez elkészül, már járni fog rajta a hév.

Jelenleg a csepeli hév fejlesztésének tervezése folyik, ezzel egyidejűleg folyamatosan talajvizsgálatok is történnek a vonal mentén. Az ütemezés szerint a csepeli szakaszon idén meg kell szerezni a szükséges építési és egyéb hatósági engedélyeket, jövőre pedig elkészülnek a kiviteli tervek, hogy 2023 elején indulhasson a kivitelezés. Az alagúti szakasz esetén 2022 nyaráig kell megszerezni az engedélyeket, 2023 közepéig készülnének el a kiviteli tervek, hogy 2024 elején startolhasson az építés.

Kedves Látogató!

Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával elfogadja az adatvédelmi szabályzatot.

Kedves Látogató!

Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával elfogadja az adatvédelmi szabályzatot.

Skip to content