»

»

Vasúti alagút Kelenföld és a Nyugati között

Vasúti alagút Kelenföld és a Nyugati között

A fővárosra zúduló autóáradat az elővárosi vasúti közlekedés fejlesztésével mérsékelhető, a XIX. századból örökölt fejpályaudvarok azonban nem képesek a mainál sokkal több vonatot fogadni. A Nyugati pályaudvar és Kelenföld föld alatti összekötése a Széll Kálmán tér térségén keresztül) nem csak a mennyiségi problémán segítene a fejpályaudvari korlátok oldásával, hanem az alagút teljesen új kapcsolatokat teremthet az elővárosi és a távolsági közlekedésben is. A budapesti vasúti hálózat fejlesztése egyben városfejlesztés is, hiszen az alagút megépítése esetén jelentős, a vasúti üzem számára nem szükséges területek szabadulhatnak fel értékes városi területeken.

Budapest közlekedési problémái ma jelentős részben az agglomerációs autóforgalomból származnak. A folyamatosan gyarapodó népességű zónából a legtöbben autón ingáznak. Ha azt akarjuk, hogy a főváros ne fulladjon bele az autóáradatba, fejleszteni kell az elővárosi vasutakat. Jelentősen nagyobb kapacitásra és jobb szolgáltatásra van szükség. Az elővárosi vonalakon akkor közlekedhet több vonat, ha a jelenlegi fejpályaudvarok kapacitását növeljük. Ennek több szempontot is figyelembe véve az optimális változata az átmenő pályaudvari rendszer kialakítása. E megoldással a város belső területén új kapcsolatok épülnek ki, amelyeken keresztül az egyik irányból érkező szerelvények a várost egy másik vonalon hagyhatják el.

Mi a baj a fejpályaudvarokkal?

Budapesten a fejpályaudvarok és a környezetük, az oda vezető pályaszakaszok jelentik a legfőbb akadályt a vonatok sűrítése előtt, és egyben innen ered a legtöbb késés is. A XIX. század végi logikán működő fejpályaudvaraink ugyanis messze nem a leghatékonyabb megoldást jelentik: egy vágányon 6-szor annyi vonat tud közlekedni, ha az a sínpár nem a vonatok fordítására, hanem áthaladására szolgál.

A BFK irányításával készült a fejlesztéseket 2040-ig egységes keretbe fogó és programozó Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia, amelynek az egyes elővárosi vonalak fejlesztésén kívül kulcselemei az ezek közötti kapcsolatot megteremtő belső, átmérős összeköttetések.

Ezek közül a legnagyobb jelentőségű a Városliget térségét Kelenfölddel összekötő vasúti alagút. Megépülése mennyiségi és minőségi oldalról is ugrásszerű fejlődést hoz majd Közép-Magyarország közösségi közlekedésében. Budapest hétköznapi csúcsidőszakokban nem tud több vonatot fogadni, holott az elővárosi közlekedésben jelentkező igények miatt a modellezés szerint a jelenlegi 42 helyett 90-nél több szerelvénynek kellene érkeznie.

Milyen lesz az alagút?

A vasúti alagút legfontosabb jellemzőinek meghatározása 2020 novemberében indult. A szakértői munkák elvégzésére kiírt nyílt európai uniós közbeszerzés nyertese egy nemzetközi csapat lett: a vasúti infrastruktúra tervezését a Főmterv fogja össze. A menetrendi és hálózati koncepció megalkotása, modellezése, az ütemes menetrendi koncepció összeállítása a svájci SMA & Partner feladata. A cégnek jelentős referenciái vannak, hiszen a francia, német, holland, belga és a svájci vasutak ütemes menetrendjeinek összeállításában is közreműködnek. Dolgoznak a prágai vasúti alagút tervein is. Az építészeti, urbanisztikai, várostervezési feladatokban a főbb állomások környezetében – magyar építészirodák mellett – a világhírű holland UNStudio is részt vesz (ők tervezik Budapesten az új Galvani hidat is).

A Nyugati pályaudvaron mind a felszínen, mind a felszín alatt lesznek peronok. A felszín alatti állomáson hat vágány lesz, innen indul majd alagútban a kétvágányos vonal. Az alagút érinti majd a Széll Kálmán tér zónáját, a Déli pályaudvar a felszín alá költözhet egy négyvágányú állomásként.

Az alagút elsősorban az elővárosi és a városi közlekedésben jut majd feladathoz, a budai oldalon Tatabánya, Bicske, Székesfehérvár, Martonvásár, Százhalombatta, Pusztaszabolcs felől érkező vonatok a Széll Kálmán tér és a Nyugati pályaudvar alatti megállók érintése után Pécel, Gyömrő, Vác, Monor, Piliscsaba, Gyál felé haladhatnak majd tovább.

A távolabb élők is nyernek az alagúttal?

Az elővárosi vonatok nem foglalják le az alagút teljes kapacitását, jut hely benne távolsági járatoknak is. Ezzel olyan átlós viszonylatok jöhetnek létre, amelyeket igénybe véve az utas az ország távolabbi részeiből is közvetlenül juthat el Budapest számos pontjára. Ha pedig távolabbra utazik, akkor úti céltól függően átszállás nélkül vagy kevesebb átszállással és a fővárosi közösségi közlekedés igénybevétele nélkül folytathatja útját. Például Miskolc és Siófok vagy Szeged és Szombathely között az alagút révén háromnegyed óra időmegtakarítás érhető el.

A fejlesztéssel a Nyugati pályaudvar részben, a Déli pályaudvar teljesen átmenő pályaudvarrá alakul át, így jelentős vasúti területek szabadulnak fel a városfejlesztés céljaira.

A program tartalmazza a Nyugati pályaudvarra északról (70-es vonal) és keletről (100a vonal) bevezető, elavult állapotú szakaszok fejlesztésének és kapacitásbővítésének tanulmánytervi szintű kidolgozását is.

Ez a projekt a Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégiába illeszkedik:

Térkép

Kulcsszámok

16

elővárosi vonat óránként és irányonként

2

új megálló

4

távolsági vonat óránként és irányonként

2,5 perc

követési idő az alagútban

Főbb adatok

Típus

vasúti

vasúti

Hosszúság

5 km – alagút

5 km – alagút

Partnerek

Fázis

készül a részletes megvalósíthatósági tanulmány

készül a részletes megvalósíthatósági tanulmány

Forrás

uniós

uniós

Fontosabb dátumok

  • 2020. november: szerződés a részletes megvalósíthatósági tanulmányról
  • 2021: részletes megvalósíthatósági tanulmány kidolgozása, társadalmi egyeztetések
  • 2021: EU-s és kormányzati támogatás a környezeti hatásvizsgálatra
  • 2022: részletes megvalósíthatósági tanulmány véglegesítése

Finanszírozás

  • 1,4 milliárd Ft: részletes megvalósíthatósági tanulmány uniós forrásból
  • 1 milliárd Ft környezeti hatásvizsgálatra 50% közvetlen EU-s, 50% hazai költségvetési forrásból

Hírek

Duna alagút konferenciaterem

Vasút a Duna alatt

A konferencia előadásai Fürjes Balázs Budapestért és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár, Miniszterelnökség A dunai vasúti alagút – Egy százéves terv valóra válik Ha …

Tovább olvasom »
Nyugati pályaudvar drónfotó

Folytatódik a vasúti alagút tervezése, nyert az uniós pályázatunk!

A Kormány 2021. szeptember 19-i határozatában biztosította a szükséges önrészt, így már biztos: a BFK egymilliárd forint európai uniós forrást nyert el a Duna alatti …

Tovább olvasom »

Kedves Látogató!

Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával elfogadja az adatvédelmi szabályzatot.

Kedves Látogató!

Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával elfogadja az adatvédelmi szabályzatot.

Skip to content