»

»

Kőbánya felső – Rákos – Rákosliget vasúti szakasz

Kőbánya felső – Rákos – Rákosliget vasúti szakasz

A Budapest Fejlesztési Központ 2021 májusában írta alá a tervezési szerződést a Főmterv Zrt. és a Ring Mérnöki Iroda konzorciumával a hatvani és újszászi vonal budapesti  szakaszainak fejlesztésére 1,505 milliárd forint értékben, az Európai Unió Kohéziós Alapja támogatásával. Ezek a szakaszok kimaradtak a korábbi, Rákostól Hatvanig tartó nagyprojektből, fejlesztésük ezért igencsak időszerű és indokolt.  

Összetett fejlesztésről van szó, ráadásul igazán csak a hozzá kapcsolódó projektekkel együtt érdemes vizsgálni, hiszen az elővárosi vonatok száma csak úgy növelhető kellő mértékben, ha a vonalak kapacitását végig bővíteni tudjuk. A hatvani és újszászi vonalak közös bevezető szakaszán a Keleti pályaudvar és Kőbánya felső között épül a harmadik vágány, illetve a Rákos és Hatvan között lassan véget érő kivitelezési munkák keretében megújult a pálya – a kimaradt köztes vonalszakasz fejlesztésének előkészítése is elkezdődött a Kormány döntése alapján.

Hol lesznek új megállók?

A XVII. kerület Budapestnek az a része, ahonnan már jelenleg is viszonylag sokan használják városon belüli közlekedésre a vasutat, hisz a BKK kötöttpályás hálózata nem éri el a kerületet. Persze a növekedés lehetősége még óriási. Hogy többen szállhassanak vonatra, új megállók készülnek Rákosmentén és a szomszédos Kőbányán is.

Az újszászi vonalon Madárdomb a hasonló nevű városrészt és a Helikopter lakóparkot szolgálja majd ki.

Két további megálló létesítése még nem dőlt el, hasznosságukat vizsgálni kell: az egyik helyszín a mai Rákoskert és Rákoshegy megállók között az Összekötő utca vonalában van (Strázsahegy), a másik már a X. kerület területén, a Bársonyvirág utca vonalában (Kőbánya-Kertváros). Ez a pont lényegesen közelebb van a lakott részekhez, mint a mai Rákos.

A BFK konzorciumi partnere, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. kivitelezés alatt álló Rákos–Hatvan projektjében még idén elkészül a Keresztúri út torkolata közelében Akadémiaújtelep a XVII. kerület egyik fontos részén.

A Kőbánya felső–Rákosliget fejlesztés egyik legfontosabb eleme, hogy Kőbánya felsőn az utasperonok lényegesen közelebb kerülnek a villamosok, buszok megállójához (négy új peronról van szó), az új helyen, az Élessaroknál akadálymentesen lehet majd átszállni a környék villamosaira és buszaira.

A BFK előkészítésében készül a hatvani és az újszászi vonalon egy új megálló a Hungária körútnál, a leendő Közlekedési Múzeum mellett, ez a múzeum mellett az 1-es villamosra nyit majd új kapcsolatot. Az új megálló a Keleti pályaudvar és az Élessarok közötti szakaszon helyezkedik majd el.

A hatvani vonalon a NIF-es projektben már akadálymentesítették az elővárosi megállókat, P+R, B+R parkolók is készültek, de az újszászi vonalon Gyömrőtől befelé is megtörténnek ezek a fejlesztések ebben a beruházásban.

A Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia egyik legfontosabb célja, hogy az elővárosi megállókból a megszokott irányok mellett a városban másfelé is el lehessen jutni átszállás nélkül. E két kelet-pesti vonal esetén – miközben az S80-as és S60-as járatok továbbra is a Keleti pályaudvar felé mennek – az egyik új irány a Déli Körvasút felé vezethet, azaz a Népligeten és a Közvágóhídon át Budára, Kelenföldre és a budai agglomerációba. A másik új cél a Nyugati pályaudvar lehet, a külső körvasúton át. A külső körvasúton ez egyben az ottani új megállók érintését is jelenti majd. Fontos, hogy a Nyugatiba közlekedő új járatok feltétele, hogy a Nyugati pályaudvarra vezető belső pályaszakaszokat ugyancsak felújítsuk, és kapacitásukat bővítsük. Egy következő, távlati fokozat pedig az lehet, ha elkészül a Nyugati pályaudvar és Kelenföld közötti vasúti alagút, amely belső budai területeket is fölrajzolhat a kelet-pesti vonalakról induló járatok térképére.

Kapacitásbővítés

A hatvani vonal belső szakaszán a Keleti pályaudvar és Kőbánya felső között a „testvérprojekt” keretében épül harmadik vágány.  Itt a Könyves Kálmán körút és az 1-es villamos fölött már helyére is került az új vasúti híd. A rendszerszintű kapacitásbővítéshez  a további szakaszon, Kőbánya felsőtől Rákosligetig is plusz egy, illetve részben plusz két vágány létrehozását tervezzük a hatvani vonalon a MÁV-val együttműködésben kialakított tervezési program szerint. Általában is igaz, hogy a plusz vágányoknál is hatékonyabban növeli a kapacitást, ha az állomásokon az egymás útját keresztező vonatoknak nem kell egymásra várniuk, hanem – ahogy például az autópálya-csomópontokban a gépkocsik – külön szintben kerülhetik el egymást. Ezért tervezünk ilyen különszintű bújtatást a két vonal elágazásához Rákosnál. A célunk az, hogy Pécelig és Gyömrőig 15 perces elővárosi járatsűrűség legyen biztosítható. A tervezési feladat része az újszászi vonalon is megvizsgálni, hogy szükséges-e harmadik vágányt építeni, ezt a lehetőséget természetesen az új megállóhelyek kialakításánál is figyelembe kell venni.

Kőbánya felső és Rákos között a beruházás eredményeként helyreáll majd az eredeti, 100 km/órás pályasebesség, kiépül az ETCS L2-es páneurópai vonatbefolyásoló rendszer.

Közúti felüljáró

A környéken lakók régi problémája, hogy a Jászberényi út felől egy, a Tündérfürt utca irányából pedig két sorompón keresztül vezet az út a Keresztúri úthoz. Ezek kiváltására Rákos térségében egy új felüljáró tervei fognak elkészülni a beruházás részeként. Helyére két javaslat van, ezek közül kell dönteni a tervezés korai szakaszában. Az egyik a Tárna utca vonala (itt gyalogos felüljáró most is van, a 2. világháborúig pedig közúti is volt). A másik lehetséges helyszín a Kozma utca vonala.

A tervezőkre komplex feladat vár. Az alternatívák mérlegeléséhez szükséges döntéselőkészítő tanulmányt, a városfejlesztési hatások elemzését már 2021. nyár végén, az engedélyezési terveket pedig 2022. nyáron le kell adniuk. A munka keretében a felszabaduló kőbányai vasúti területek felhasználására városfejlesztési tervek is készülnek. Az új Élessarok vasútállomás terveire több építésziroda is készít koncepciót, ezek közül fogjuk kiválasztani a nyertes tervet végül. A végső, kiviteli tervek határideje több lépcsőben 2022 őszére és 2023 nyarára esik.

Ez a projekt a Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégiába illeszkedik:

Térkép

Kulcsszámok

42 000

elővárosi utas

1

új közúti felüljáró

3

vizsgált új megálló

1

áthelyezett megálló

Főbb adatok

Típus

vasúti

vasúti

Hosszúság

10 km – harmadik vágány

10 km-en pályafelújítás és új vágány építése

Partnerek

NIF Zrt.

NIF Zrt.

Fázis

megjelent a tervezési közbeszerzés

megjelent a tervezési közbeszerzés

Forrás

uniós

uniós

Fontosabb dátumok

  • 2020: elkezdődött a Közlekedési Múzeum megálló tervezése
  • 2021: megkezdődött a projekt tervezése, társadalmi egyeztetések
  • 2021: Közlekedési Múzeum megálló megkapta az építési engedélyt
  • 2022: engedélyezési szintű- és tendertervek rendelkezésre állása
  • 2023: kivitelezői közbeszerzés megindítása forrás rendelkezésre állása esetén

Finanszírozás

  • 1,505 milliárd forint uniós forrás (tervezés)

Röviden

Hírek

látványterv

Megkapta az építési engedélyt az új vasúti megálló a leendő Közlekedési Múzeumnál

A szaktárcán belül működő vasúti közlekedési hatóság megadta az engedélyt a Hungária körútnál létesülő új megálló építésére, ahol a hatvani és az újszász-szolnoki vasútvonal személy- …

Tovább olvasom »
Hídelemek uszályon

Kezdődik a második felszerkezet építése az Összekötő vasúti hídon

A két régi hídszerkezet helyett három új épül az ország legfontosabb vasúti hídján, a Duna fölött, Budapesten. Az egyik újat már használatba vették a vonatok, …

Tovább olvasom »

Kedves Látogató!

Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával elfogadja az adatvédelmi szabályzatot.

Kedves Látogató!

Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával elfogadja az adatvédelmi szabályzatot.

Skip to content