A Nyugati pályaudvar és környezetének újjászületése

A Budapestre befutó vasútvonalak kapacitásbővítő rekonstrukciói nyomán egyre több vonatnak kell érkeznie a fővárosba és indulnia innen, hiszen a cél, hogy több utas használhassa a vasutat ingázásra a saját autója helyett. A legélesebb probléma a Nyugati pályaudvaron jelentkezik, mivel a 11 vasútvonal közül 5 ide vezet. Ezért szükséges, hogy Magyarország legforgalmasabb pályaudvara több vonatot fogadhasson, túl azon, hogy műszaki, utaskényelmi és urbanisztikai szempontból is sok értelemben fér rá a korszerűsítés a Nyugatira és környékére.

A megoldás részben a csarnok alatt, részben mögötte egy föld alatti pályaudvar megépítése, amely peronjaival és bújtatott bevezető vágányaival növeli a kapacitást, a jelenlegihez képest körülbelül 50 százalékkal több vonatot tud majd fogadni ha megtörténik a kapacitásbővítés a pályaudvarra vezető szakaszokon is. Azért felszín alatt kell létrehozni ezt a pályaudvart, mert ez lesz a később ide érkező, Duna alatti vasúti alagút fogadóállomása. Ebben a távlati állapotban a Nyugati már meghaladja a fejpályaudvari működést, részlegesen átmenő pályaudvarrá alakul, vagyis vonatfogadó kapacitása még nagyobb lesz, a mostaninál mintegy háromszor több utas szállhat itt föl és le. Nem beszélve arról, hogy az ide befutó vonatok egy része akkor már a Széll Kálmán tér, Kelenföld, Dél-Buda és a nyugati agglomeráció felé közlekedik, vagyis számos új közvetlen kapcsolat jön létre.

Az alagút megépítése után nemcsak az elővárosi forgalomban játszik majd kiemelkedő szerepet a Nyugati, de áthalad rajta a tervek szerint a Budapestet érintő nemzetközi és távolsági vonatok túlnyomó része is, így az ország főpályaudvarává válik. Az elképzelés szerint távlatban a Nyugati pályaudvar fogadja majd a Bécs/Pozsony/Prága/Varsó felől érkező nagysebességű vasút viszonylatait is. Ez lesz a belvárosi átadópontja a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér kötöttpályás kapcsolatát megteremtő vasútvonalnak is, amely egyben a Debrecen/Kolozsvár–Bukarest nagysebességű vasút első szakasza is.

Milyen lesz az új Nyugati pályaudvar?

A felszín alatti, 4+4 vágányos mélyállomás, és a felszínen megmaradó 13 vágány, a bevezető pályák, a biztosítóberendezés természetesen műszakilag is eléri a 21. századi színvonalat (szemben a mai állapottal), de ugyanez mondható el az utasok kiszolgálásáról is, például akadálymentes lesz a szerelvények megközelítése. Ugyancsak elő kell készíteni a később a felszín alatt a vasúti sínekre merőlegesen ideérkező 5-ös metrót, vagyis a szentendrei, csepeli és ráckevei hévek bázisán tervezett gyorsvasutat, amelynek a csarnok mögött a föld alatt lesz megállója, kedvező átszállási kapcsolatot adva a vasútra és az M3 metróra egyaránt.

Ez a fejlesztés azonban nem csupán vasúti, hanem városfejlesztés és parképítés is. A Nyugati pályaudvar épülete, különösen a csarnok becses műemlékünk, az átalakítással meg kell őrizni az értékeit. A csarnokban nem lesznek sínek, átjárható, hosszabb-rövidebb időtöltésre ösztönző fedett köztérré fog átalakulni, de persze úgy, hogy szerves kapcsolatban legyen az alatta lévő vágányokkal. A többszörösére növekvő forgalomhoz kell kialakítani a gyalogos zónákat.

Hogy lehet élhetőbb, zöldebb a környék?

A pályaudvar környezete a főváros legértékesebb, ám erősen zöldhiányos területei közé tartozik. A Nyugatival együtt megújulnak a környező közterek is, humánus, élhetőbb, zöld területek lesznek az autóparkolók vagy éppen alulhasznosított vasúti rozsdazónák helyett. A Nyugati téren a közúti felüljáró elbontása megnyitja a helyet a pesti fonódó villamosnak, vagyis az északról a Lehel téren, délről a Deák téren végződő sínek összekötésének.

A vasúti infrastruktúra átfogó korszerűsítése lehetőséget nyújt városfejlesztésre is, elsősorban a zöldterületek növelésére van szükség a városnak ebben a térségében. A vasútüzem által elfoglalt területsáv racionalizálása, az idejétmúlt tárolási, karbantartási létesítmények külsőbb helyszínre történő kitelepítése révén a pályatest mentén kialakítható egy hosszanti parksáv, amely a Nagykörúttól kifelé a Városligetig, sőt távlatban a szintén funkciót váltó Rákosrendező pályaudvar térségéig folytatódhat észak felé. Ez az észak-pesti kerületek és a belváros között új nyomvonalon, új minőségű kapcsolatokat kínálhat gyalogosok, futók és kerékpárosok számára, emellett ökológiai folyosót képezhet az elszigetelt élőhelyek között. Harántirányban a Kodály körönd és a Szent István park között, a vasúti pályák felett átvezetett gyalogos, kerékpáros kapcsolattal alakítható ki egy zöldebb, csillapított forgalmú tengely, távlatban akár a Margitszigetre átvezető gyalogos hídra csatlakozva.

A Nyugati pályaudvar környezetrendezése során kiemelt hangsúlyt kell fektetni az itt élő és dolgozó emberek által igényelt minőségi, intenzív használatra alkalmas szabad terek kialakítására. Cél a minél nagyobb, egybefüggő zöldfelületek kialakítása, különböző napi szabadidős tevékenységek (játszótér, sportpark), a megfelelő kikapcsolódás (élménypontok, vendéglátó egységek) és mindenekelőtt a zöldfelületek összhangjának biztosítása.

Ki nyerte a nemzetközi tervpályázatot?

A BFK kétlépcsős, építészeti tervpályázatán a bírálóbizottság döntése szerint a londoni Grimshaw Architects nyert partenreivel, a magyar Nautes építészirodával, a WSP globális mérnökirodával, a zürichi Vogt tájépítész-irodával és az angliai Leedsben székelő Turnet & Townsend projektmenedzsercéggel. Két pályamű részesült második díjban: az osztrák Albert Wimmer irodájáé és a francia AREP-é. A 3. helyre a Zaha Hadid Architects és a Finta és Társai Építészstúdió konzorciuma került, és a bírálóbizottság megvételben részesítette a Kengo Kuma & Associates + M-Teampannon japán-magyar duó pályaművét is.

Ez a projekt a Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégiába illeszkedik:

A projekthez kapcsolódó tervpályázat weboldala:

Képek

Kulcsszámok

44 ha

teljes tervezési terület

14 000 m2

műemlék csarnok területe

82 000 m2

összes épület szintterülete

17,6 ha

gyalogos köztér és zöldterület

30 800 m2

vasúti mélyállomás területe

293 000

távlati napi utasszám

Főbb adatok

Típus

Vasúti

vasúti

Fontosabb dátumok

  • 2021. október: nemzetközi építészeti tervpályázat indítása
  • 2021. december: a 36 induló közül 12-en jutottak a második fordulóba a tervpályázaton
  • 2022. március 1.: beérkezett a tervpályázatra a 12 mű, megkezdődött a bírálatuk
  • 2022. március 26.: a tervpályázat eredményhirdetése

Finanszírozás

  • A tervpályázatra 304,6 millió forint európai uniós támogatással

Hírek

Kedves Látogató!

Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával elfogadja az adatvédelmi szabályzatot.

Kedves Látogató!

Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával elfogadja az adatvédelmi szabályzatot.

Skip to content